Keresés: 
 
Főoldal Cikkek Alakzatok Hold-dómok megfigyelése II.
 
Hold-dómok megfigyelése II.
Szerző: Petrovics Péter
Utolsó módosítás: 2006. May 25., Thursday

A Mare Imbrium és az Oceanus Procellarum találkozásánál találjuk a nem túl feltűnő, 16 km átmérőjű Gruithuisen-krátert, tőle északra, pedig a közismert Gruithuisen gamma és delta dómokat. Nem a klasszikus apró, nehezen látható, szabályos alakú dómok képviselői, hanem vulkanikus eredetű hegyek, mindkettő 20 km átmérőjű. 5 cm-es refraktor is gond nélkül fogja mutatni mindkét alakzatot, de a részletek megfigyeléséhez itt is nagyobb távcső szükséges.

2005. június 17-én sikerült megfigyelnem ezt a területet, 102/920-as refraktorral, 184x-es nagyítás mellett. Mivel éppen a terminátoron látszottak, fehéren világítottak, messze kiemelkedve a környéken található egyéb alakzatok közül. A gamma jelű dómot szabálytalan nyolcszög alakúnak láttam. Felszínének déli végénél egy sötétebb árnyalatú rész volt elkülöníthető, délkeletről pedig a B jelű kráter érintkezik vele, amely teljesen árnyékkal telt. A delta jelű dóm szabálytalan ellipszis alakú, 1:2 arányban megnyúlt észak-dél irányban. Északnyugati oldalához egy kisebb kiemelkedés kapcsolódik, amely ugyanolyan fényes, mint maga a dóm. 230x-os nagyítással már egyértelműen látszik a központi kalderája, amely kisebb nagyítással csak sejthető, sajnos a rossz légkör (S= 4) miatt további részleteket nem sikerült elkülöníteni.


A Gruithuisen gamma és delta dómok (Berkó Ernő felvétele)

A fenti területtől tovább haladva nyugatra találjuk a különös „Rümker-alakzatot” a Sinus Rorisban, a Hold látszólagos pereméhez igen közel. Jelentős méretű (70 km átmérőjű) hegykomplexum, amely valójában számtalan dómból tevődik össze. Könnyen megtalálható és azonosítható a Mondatlas 8. oldala alapján. Már kisebb távcső is kisebb távcsõ is megmutat bizonyos részleteket, de érdemes kipróbálni, hogyan változnak a kép az átmérő és a nagyítás fokozatos növelésével.


A Rümker-dóm (Berkó Ernõ felvétele)

Ha a Hold nyugati pereménél járunk, érdemes felkeresni a hatalmas Darwin-krátert és a benne található dómot. A kráter alakja erősen megnyúlt a rálátás miatt, északi részében látható a 45 km átmérőjű, feltűnő, elnyúlt alakú dóm (-884-326). Korábbi megfigyelések szerint elég magas, felületén kisebb kráter vagy mélyedés látható, valamint további csúcsok és kiemelkedések. Két rianást is láthatunk, az egyik a kráter északi részét átszelő Rimae Darwin, míg a másik a feltűnő és hosszan elnyúló rianásrendszer, a Rimae Sirsalis.

A Mare Imbriumban, a feltűnő Archimedes- és Timocharis-kráter között látható a kicsi, de kiemelkedő kráterpár a Beer és Feuillée. Tõlük délre apró dómot láthatunk (-138+447), a 6 km átmérőjű alakzat a legegyszerűbb dóm típus: sima, kerek, felszíni egyenetlenségektől, részletektől mentes. A Beer délkeleti peremétől kiindulva apró kráterecskék sorozatából álló ívet találunk. A híres kráterív felbontása nagyobb távcsövek számára is kemény dió, 10–12 cm-es mûszer is csak egy sötétebb tónusú ívet fog mutatni, de magukat a krátereket nem.

Fenti területtől délre, a Wallace- és Huxley-kráter közötti területen további kevésbé ismert, de feltűnő dómokat figyelhetünk meg. Előbbitől 2 fokkal délkeletre, 15 km átmérőjű dómot találunk (-108+316), különlegessége, hogy hegység szeli ketté, északi részénél látható a K jelű kráter. A Mondatlas 21. oldala jól mutatja, ez alapján azonosítható. Innen keletre érdemes felkeresni a -073+375 számú, 13 km átmérőjű dómot, melynek tetején csúcs vagy központi krátergyűrű látható. 10 km-es a közvetlenül az apró Huxley-kráter melletti dóm (-071+353), melynek tetején szintén csúcs vagy oromkráter látható.

A Mare Nubium nyugati részén lévő Kies-krátertól nyugatra található a 10 kilométer átmérőjű Kies pi-dóm. Már kis átmérőjű távcsővel is könnyen észrevehető, még ha a terminátortól már távol is van. A dóm tetején egy 2 kilométer átmérőjű tetőkaldera található.


A Kies pi-dóm (Kocsis Antal felvétele)

További észlelésre ajánlott, dómokban és rianásokban gazdag terület a Gutenberg- és a Goclenius-kráter, valamint a jól ismert Messier és Messier A kráterpáros közti rész. Az ALPO-katalógus számtalan dómot említ a környéken, amelyekből csupán két érdekesebbre hívnám fel a figyelmet. A 703-113 jelű dóm valójában egy fél dóm egy hegycsúcs alján, 24 km átmérőjű, míg a 697-075 számú dómot a Messier-től kb. 3 fokkal délnyugatra keressük, jelentős méretű (40 km), felületén három kiemelkedést láthatunk.

Petrovics Péter